Ruby Saw, a Pillangó-hatás anyja, első regényével (ami igazából egy trilógia kezdő kötete) bontogatja szárnyait a romantikus-erotikus műfaj terén. Debütáló könyve hosszú évek írásának gyümölcse, ugyanis – akárcsak bármelyik kezdő vagy már klasszikussá vált írótársai – rengeteg kisebb-nagyobb alkotás előzte meg szóban a forgó történetet. A történetet, melyet ifjú kori szerelmek és csalódások ihlettek. Egyszerű, hétköznapi stílusával az írónő arra készteti az olvasót, hogy mind jobban meg akarja ismerni a cselekmények hátterét.
Meglátván a borítót, könnyen kitalálhatjuk, hogy miről lesz szó, de a cím már elgondolkodtató. A Pillangó-hatás több dologra is következtethet is: nem feltétlenül „hagyományos” értelemben vett, Lorenz-féle tanulmány főszereplője, hanem egy sokkal bensőségesebb hatás, ami ugyancsak furcsa eseményeket generálhat. Ez elsőre kissé összezavarhatja az olvasót, de tekintve, hogy mennyi értelmezése van ennek a kifejezésnek, nem is meglepő. A mű epikus vonásai jól megfigyelhetők. Adott minden, ami „kevés”: szereplők, helyszín, idő, ám éppen ettől lesz lényegre törő és hiteles. Kinyitván a könyvet, elolvasva első sorait enyhén nosztalgikus hangulatú szöveg tárul elénk. Mintha az immáron megnyugvásra lelt, bölcsebb főszereplő múltbéli döntéseinek hátterét kutatná. Mindössze néhány hetet ölel fel az egész mű, de ezalatt a Liv Jackson – akinek döntései köré épül minden – eget rengető belső változáson megy keresztül. A múlt és a jelen váltakozása kísér végig bennünket, a végén egy csipetnyi jövőképpel meghintve. Mindenekelőtt megismerhetjük szereplőinket, leginkább Olivia Jacksont, majd szép lassan elénk tárul a mű fő konfliktusa. Élettapasztalatok híján a fiatal lány nem képes kezelni a szerelemmel járó bonyodalmakat. A cselekmény ott válik eseménydússá, amikor mindennek tetejébe a döntésképtelenség és enyhe identitászavar három férfi párbaját hozza Liv fejére, sőt bónuszként még ott az apa is, akit nem árt megnyugtatni, mielőtt a túlféltő szülő olyat tesz a kérőkkel, amit később megbánna. Persze Liv idővel (viszonylag gyorsan) felismeri tettei következményét, és igyekszik mindenki számára megoldást találni.
A mű minden fejezete E/1-ben íródott, amivel a fiatal írónő igyekezett az olvasóhoz közel kerülni, személyessé téve a könyvet. A cselekmények értelmezését az olvasóra bízza, ám nem sok gondolkodni valót kapunk, hiszen minden a szemünk előtt történik, és a megoldás is egyértelművé válik. A szereplők ismertetése során, mint már említettem, főként Liv életének részleteit tudjuk meg. Akkor is róla van szó, ha épp más szemszögből olvashatjuk a sztorit. Értékrendje kimerül abban, hogy meglegyen a legújabb divat minden aprósága. Valódi barátai nincsenek, és igencsak öngyilkos hajlamú. Csalódást, stresszt, veszteséget nehezen viseli. Mások érzéseit, vagy egyáltalán bármit, ami nem önmagával kapcsolatos, figyelmen kívül hagy. Az öt szereplő közül csak a lányt ismerhetjük meg igazán, bár néhány háttérsztori még azért elfért volna a Jackson családról vagy az új nagy Ő életéről.
A mű szókincse igen egyszerű. Tartalom van főszerepben, nem a stílus. Mondatszerkesztése a maga hétköznapiságával arra késztet, hogy minél gyorsabban a mű végére érjen az olvasó, kiderítvén, mik a főszereplő szándékai, és tettének milyen következményei lesznek.
A trilógiának szánt könyv fő üzenetét az írónő belefoglalja a történet végébe, egy kis kiugrással. Liv Jackson az utolsó oldalakon már egyenest az olvasóhoz szól. Jó tanácsokkal látja el a fiatal, szerelmet kereső nő vagy inkább lánytársait.
Végül méltó lezárást kapunk – persze csak ideiglenesen, hiszen érkezik a folytatás – a történetnek. Mondhatni, hogy klasszikus happy end, de az nem lenne igaz. Liv végső boldogságát beárnyékolja egy tragédia, amit nem lesz egyszerű feldolgoznia egyhamar.
Ajánlom ezt a könyvet minden szárnyait bontogató fiatalnak, akik még nem ismerik ki magukat a szerelmi drámák kuszaságában. Mindenkinek, aki nehezen viseli azt, ha kihasználják, visszautasítják vagy a tettei súlyát képtelen elviselni.